Mit jelent a pirotechnika?

Ha pirotechnikáról beszélünk, akkor legtöbbünknek a kémia jut eszébe. A tudomány, amely a 16-18. században jelent meg és változtatta meg mindennapi életünket. A pirotechnika ugyanakkor sokkal régebbi időkre tekint vissza az újkornál. De mi is az a pirotechnika? S mire használhatjuk? Mostani írásunkban erre keressük a válaszokat.

Tűzzel és fénnyel

Már a szó eredete is utal rá, hogy régi mesterségről beszélünk. A pirotechnika ugyanis a görög „pürosz” (vagyis tűz) és a „tekhné” (azaz mesterség) görög szavakból származik, vagyis a tűz készítésének és szabályozásának mesterségét jelenti. Persze, erről mindenki azt gondolná, hogy az első tűzijátékot a görögök rendezték. Már csak azért is, mert az ókori Hellász népének megannyi találmányt köszönhetünk.

A szó görög eredete azonban megtévesztő. A világon az első nép ugyanis a kínaiak voltak, akik tűzijátékot rendeztek. Európában pedig egészen a puskapor feltalálásáig ismeretlen volt a pirotechnika fogalma. Sőt, a földrész lakói e mesterség alapjait sem maguktól, hanem az araboktól tanulták meg.

Minden bizonnyal tehát azért görög eredetű a szó, mert a kémiából fejlődött ki, amely tudomány szaknyelve a görög, illetve a latin nyelvek voltak.

Gázzal és füsttel

Elsősorban a pirotechnika olyan anyagokkal, illetve vegyületekkel foglalkozik, amelynek égése nyomán meghatározott fény-, illetve hanghatások keletkeznek. Azért mondjuk, hogy meghatározott, mert a pirotechnika arra is képes, hogy a különböző anyagokat és vegyületeket úgy használja fel, hogy azok által irányított látványelemek keletkezzenek.

Nem is gondolnánk, hogy a pirotechnika mennyire összetett tudomány, hiszen az említett anyagok és vegyületek kutatásával, fejlesztésével, gyártásával, valamint alkalmazásával egyaránt foglalkozik. Napjainkban elsődlegesen a szórakoztatóipar használja fel a pirotechnika tevékenysége nyomán létrejött látványelemeket, amelyek rendkívül változatosak lehetnek. A mai technikákkal több tucat különböző effekt idézhető el, amelyek fény-, hang-, láng-, szikra-, füst-, köd- vagy akár gázképződéssel is járhatnak.

Szikrával és lánggal

A pirotechnika legismertebb, s egyben legnépszerűbb ága a tűzijátékipar. Nem véletlenül, hiszen amikor az arabok elhozták Európába ezt a tudományt, a kontinens lakói főként a feketelőporból készült rakéták fellövésére használták azokat. Elsőként az olaszok, majd a franciák, angolok és még sokan mások is rendeztek tűzijátékot. El kellett még telnie néhány évszázadnak, mire más iparágak is felfedezték a pirotechnika előnyeit.

Sokan ugyan még ma is a tűzijátékkal azonosítják a tűzből készül fény- és látványelemek tudományát. De a pirotechnika ma már jóval több területen jelenik meg. A teljesség igénye nélkül így az autóiparban a légzsák készítésénél, vagy a víziközlekedésben a jelzőrakétáknál is alkalmazzák. Nem is beszélve a két leggyakrabban használt pirotechnikai termékről, a gyufáról és a csillagszóról!

Hanggal és köddel

Amennyiben munkavédelmi szempontból vizsgáljuk a pirotechnikai anyagokat, akkor ezeket a robbanóanyagok közé sorolhatjuk. A változatos matériák ugyanis az éghető anyagon túl, kötött formában az égéshez szükséges oxigént is tartalmazzák. Ebből következik, hogy a már égő pirotechnikai anyagot nem lehet eloltani, így az égés következménye robbanás lesz. Pontosan ezért nagyon fontos, hogy a pirotechnikai munkát a lehető legjobban végig gondolják és megtervezzék. A tervezés feladata a pirotechnikusra hárul, akinek számos képességgel kell rendelkeznie, hogy feladatát a lehető legpontosabban és legbiztonságosabban tudja ellátni.

De, hogy pontosan milyen képességekkel, az a következő havi cikkünkből kiderül, amikor is a pirotechnikus munkájával foglalkozunk.